http://www.mediafire.com/?z2k1kdvhzjk
Jó, beismerem kicsit túlsúlyba kerültek a washington DC-i vagy más néven harDCore zenekarok itt. Biztos mert kicsit megint beleolvasgattam a Dance of Days-be. Átmeneti elfogultságon túl azért a Black Market Baby-nek ez a lemeze (lehet a második is, csak azt még azt hiszem nem hallottam) kurva jó. VÉGIG. Én persze látom benne a logikát, de másoknak még fura is lehetne, a következőket olvasni, de pont az Oi elszánt és az emo vagy jelen esetben Revolution Summer inspirálta amorf dallamosságok elegye teszi majdnem minden számukat egy nagy slágerré. Azt hiszem valahol a színtér is körülöttük kezdett ketté válni, vagyis a kemények még agresszívebbek lettek, akiket meg ez zavart, egy kicsit rájátszottak arra, hogy mennyire elesettek. Black Market Baby meg pont, hogy a kettő között áll stabilan, csak a jobb dolgokat kiemelve mind a két oldalról. Beléjük sem lehet kötni. Faszák azt kész.
No comments:
Post a Comment