lost kids - cola freaks

http://www.mediafire.com/?dimm130gqdd

Olyan két hónapja volt, amikor a szegedi kurgánhoz tartva beszélgettünk róla, hogy miért hallgatnak emberek olyan punk zenét, aminek nem értik a szövegeit. Szerintem akkor sem értik mindig a szövegeket, ha beszélik a nyelvet amin szólnak azok, és néha akkor is megértünk egy számot, ha esélytelennek látszik, hogy pár elcsípett szónál többre fény derüljön a szövegből. De mióta mindenki kurva sok zenét hallgat a szövegek fontossága elkezdett csökkenni. Mindegy is. Vagyis. Hát valamennyire tényleg mindegy. Hogy miről énekelnek a Lost Kids-ék? Kisgyerekekről, akiknek az élete a kóla ivás körül forog, aztán felnőnek és egész éjjel csak kólát isznak miközben klassz dolgokat csinálnak: táncolnak magukban, a távoli rokonoktól kapott béna ruhákat ironikusan hordva, meg szerelmes novellákat írnak a lányoknak akiket meg sem mernek szólítani. Hogy ez így van e? Franc tudja, de a punk mégis csak arról szól, hogy gondolkozol magadért, magadnak. És passzolna rájuk. Mert ez a kislemez nagyon laza, de úgy laza, hogy klassz mindenféle tovább gondolás nélkül. A zene pont erről szól, hogy jobb hallgatni, mint figyelni a világra. A mi fejünkön kívül is, Lost kids-ék simán tudnák úgy dobálni magukat a három kívánság pódiumán, hogy senki ne nézze hülyének a gyereket, aki csak miattuk kapta el a pontos labdát. Még az is jól áll az énekesnek, hogy hullának van vakolva az arca. Mind a három szám marha jó különben. Annyira, ha négyszer egymást után meghallgatod őket úgy érzed ez az egyik legjobb nagylemez amit valaha hallottál. Mert egy nagylemez az 12 szám. Ja különben ezek skandinávok. Talán dánok, mert van egy dán zenekar a Cola Freaks, akik szintén marha jók. Ha majd feloszlanak az ő lemezüket is felteszem ide. Azt elfelejtettem mondani, hogy férfi-nő ének van benne, amitől keletkezik egy jókora elfojtott szexualitás. Azért ki ne verd rá.